10. fejezet

Bocsi, hogy előrepörgettem egy kicsit, de ha leírnám a nyaramat, tutira elunnátok magatokat! :P

Tehát eljött a beköltözés napja. J  Kicsit hosszú volt az út, 3 órás, de végül odaértünk. Az iskola egy hatalmas, téglából készült épület, és persze egybe van építve a kolesszal. kiszedtük a kocsiból a kofferomat és még egyéb más cuccaimat, és bementünk. a portán egy kedves néni fogadott minket, akinél bekellett jelentkezni, hogy megérkeztem, és mehettem is fel a szobába ami a C33 –as szoba. a szobába belépve 3 kedves lány fogadott:

- Szia! Te vagy Nanny? J

- Sziasztok! Igen! J

- Én Noa vagyok! Ők pedig Kitti és Léa!

- Szia! J - köszöntek.

- És te Magyarországról jöttél? – kérdezte Léa.

- Igen!

- Én is! :D – mondta Kitti – Léa pedig Svájcból, és Noa pedig Németországból! J

- Tehát elég vegyes a szoba! ;) – mondta Léa. Aztán lepakoltam, berendeztem a kis sarkomat és mentünk az évnyitóra. Az évnyitó egy aulába volt. Ott voltak az oztálytársaim is, de nem tudtam velük beszélgetni, mert mennünk kellett hamar sajnos! L Kb. fél 5-re végeztünk, és elbúcsúztam anyáéktól, velük csak egy hónap múlva találkozhatok! L Az még egy dolog hogy én hogy fogom kibírni, na de anya? Ha még a két nap után is tökre hiányolt, akkor egy hónap múlva? Na de csak valahogy túléljük! Hatkor vacsizni mentünk, vacsira pedig paprikás krumpli volt! J Nyami! :D Héttől kilencig még ismerkedtem a kolesz többi lakójával, és fél 10-kor takarodó volt. Hát kb. ennyi volt az első napom itt az Andersenben. J

Ui.: Este alig bírtam elaludni az izgalom miatt és a nagy fényszennyezés miatt! :P

9. fejezet

Röviden összefoglalva az évzáró: a szabadban történő borzalma iskolai esemény melyet végig kell ülni 35 C°-ban, és csak egy lényeges mondatot hall meg mindenki:
„Ezzel a 20../20..-as tanévet, LEZÁROM!!”
És ekkor mindenki: ÉLJEN!!!!!!!!!!!!! J

8. fejezet

Reggel 9-kor keltem fel arra, hogy ínycsiklandó gyümiillat árad a konyhából! J így hát el is indultam a konyhába, egy kis kaja-felfedező-útra. Az ebédlőben Léna és Felix ücsörgött egymás karjában, közbe valami piros löttyöt szürtyölgetve.

- Jó reggelt álomszuszék! J - köszönt rám Léna.

- Jó reggelt! Ti meg mi a fenét isztok?

- Egy kis nyáriasvitaminkoktélt! Van benne málna, banán spenót, répa és eper! J Én csináltam! – mondta Léna.

- Az jó! J - mondtam de hányingerem lett tőle. :P

- Kérsz te is?

- Köszi, inkább kimaradok belőle! J - mondtam majd visszamentem a szobámba, bekapcsoltam a gépemet, és felmentem Facebook-ra. Nagyon nem volt semmi különös igazából, így hát kikapcsoltam a gépemet és a nap többi részében ettem, ittam, tévéztem, és fotóztam is egy kicsit! J ( A fotózás a mániám! Ha elmegyünk egy helyre, közel 500 képet is tudok csinálni! :P J )

FIGYELEM!

FIGYELEM! Megváltoztattam a könyv címét, és evvel a honlap címe is változott! Remélem, hogy ennek ellénere azért még megtaláljátok majd a honlapot, és továbbra is olvassátok majd! :)

A titkos írónő
@

7. fejezet

És ím, eljött az az idő, amikor egyszercsak felkeltem! : P Egyből azjutott az eszembe, hogy márcsak a holnapi nap aztán évzáró és itt van a nyáriszünet! : D De még a mai napnál tartunk! : / Tehát már mindenki felkelt, csak én nem, de ezt nem is csodálom! : P
- Na végre felébredtél! Azt hittem, hogy végigalszod a napot, és nem ehetünk majd! - mondta Bence a terembe lépve..
- Már most is a kaja jár az eszedben?
- Csak úgy emlékeztetlek, a reggeli a nap legfontosabb étkezése!
- De az attól még nem azt jelenti, hogy mindent fel kell zabálni! : P - a mondatom végére Hanna lépett be a terembe.
- Nannyyyyyy! :D - támadott le, amint megpillantott.
- Hannaaaa! :)- Hogy aludtál az este? : D
- Hát azt a 4 órát? Remekül átalusztam! :)
- 4 órát?!?! Mit csináltál te este?
- Ja hát én tudod nem panelban lakok, hanem egy nyugis családi házban, és ott nincs zaj, ezért tudok aludni, de itt a fiúk horkolása és a szél zúgás szerintem pont elég volt ahhoz, hogy zaj legyen! :P
- Jaa... értem! De gyere, öltözz fel, és menjünk reggelizni! :)
- Okés! - mondtam, majd előkaptam a táskámból egy szürke csőgagyát, és egy zöld csíkos hosszú ujjút. Majd bementünk a lánymosdóba és gyorsan felöltöztem, majd Hanna befonta halszálkafonásba a hajamat. :) Nagyon jól tud fonni!! :D Miután mindennel készen voltunk, mentünk reggelizni. Reggelire a szokásos "sulis-reggeli" volt vagyis májkrémes kenyér, uborkával. Persze Bence befalt egyből 6 kenyeret! Én viszont kettőt is alig tudtam lenyomni a torkomon! :P Úgy kb. 10-órára mindenki végzett és mehettünk haza.
- És mit csinálsz majd a nyári szünetben? :) - kérdezte Hanna miközben a szekrényében turkált.
- Még fogalmam sincs. Valószínüleg megyek majd Németországba az unokatesóimhoz.
- Az jó! :D
- És te mit fogsz csinálni? - kérdeztem tőle, de ez nagy hiba volt, mert mint tudni illik, Hannáék minden nyáron bejárják a fél világot!
- Hát először megyünk majd, Hollandiába a tengerhez egy kicsit, utána pedig megyünk NewYork- ba, azután pedig egy hétig otthon leszünk és utána az uncsitesóimmal megyek Görögországba! ^-^ - na igen, erről beszéltem!
- Az jóó! :) - mondtam, majd becsapta a szekrényajtóját.
- Mehetünk! :D - mondta izgatottan, mintha valami nemtudomén hova készülne.
- Utoljára hagyjuk el ebben a tanéveb ezt a sulit! - visítozott ismét.
- Na ja, te ebben a tanévben, de én meg mindörökre! - erre a mondatomra Hanna megállt és már nem visítozva mondta:
- Tehát akkor jövőre mégis elmész?
- Hát már felvettek, és holnap megyünk beiratkozni...
- Elmentek Ausztriába, csak hogy beiratkozzatok?
- Nem dehogy is, hanem egy Budapesti emberkénél fogunk, aki az iskola egyik "ügyfele".
- Ja értem...
- De ne szomorkodj, mert mi akkor is barátnők maradunk! :)
- Aha... - mondta majd az órájára nézett - Nekem mennem kell bocsi!
- Oké, én is veled tarthatok?
- Aha.
- Már csak az "aha" szót ismered válaszul?
- Nem.
- Hát jó. - feleltem, és a postáig meg se mukkantunk. Nem volt valami jó! :|
- Na akkor szia, jó nyarat! - köszönt el tőlem. - Az évzáron már nem leszek, mert akkor megyünk Hollandiába.- Értem. Akkor szia és jó nyaralást! :) - köszöntünk el és utunk különvált. Én ballagtam tovább a kispesti utcán egyedül, gondolataimba merülve, de annyira belemerültem, hogy majdnem elhaladtam a házunk előtt! :P

- Szia Nanny drágám! - köszöntött anya amint beléptem az ajtón, és egy puszit nyomott a homlokomra.
- Szia anya! :) - köszöntem vissza, majd bementem a szobámba és bekapcsoltam a gépemet. Felmentem a Facebook-ra, és még ketten is bejelöltek:

Juliette ChouxDaniel Leavins

Megnéztem és ők is a "jövendőbeli sulimba" járnak, úgyhogy  visszajelöltem őket. Kikapcsoltam a gépemet és lehuppantam a babzsákfotelembe. Éppen készültem elindítani a filmet, amikor Felix nyitott be a szobámba.

- Szia hugi! :) Mizu?

- Heló! Hát először is kopogást nem ismered? Bár tőled nem is várnám el. :P ;) Semmi különös igazából. És veled?

- Háát... :D -mondta mosolyogva.

- Gyere huppanj le a másik babira! :) - (babi = babzsák)

- Okés- felelte, majd belehuppant a másik babzsákba.

- Na, mesélj, mi volt?

- Hát úgy volt, hogy az osztálybulin pörgetős 1 perc igazság-ot játszottunk, mert uugye az igazságszoba az a szertár volt, na mindegy a lényeg az az hogy egyszer az üveg köztem és Léna között állt meg, ezért nekünk kellett 1 percre bemenni a szertárba ahol sötét volt viszonylag...

- A lényeget mond! - vágtam a mondata közepébe.

- Jó-jó! Na tehát bent kb. a következő esemény folyt:

  **Először is amikor becsuktuk az ajtót, akkor Léna megfogta a kezemet és azt mondta:

   - Az utálat is egy fajta szeretet! 

   - Ezt meg hogy érted? - kérdeztem mint valami hülye, aztán megcsókolt!!!! 

   - Most te jössz! - mondta, majd közelebb hajoltam hozzá és a fülébe súgtam hogy : "Szeretlek"! Aztán kopogtak az ajtón, hogy lejárt az 1 perc, majd azt súgta a fülembe, hogy "Bárcsak ez az 1 perc örökké tartana!" aztán kimentünk!**
- Ez igen! :D

- Ugye! :D

- És akkor most jártok? :)

- Hát valami olyasmi! ;) De ma 7-kor randink lesz! :D

- Te hívtad meg őt randira?- Igen! :D Csak jól kellene kinéznem 7-re, és már 5 óra van!- Segítek neked, de hova mentek?

- Na igen, itt a másik probléma, ugyanis hozzánk hívtam meg, úgyhogy még egy jó vacsit is kellene csinálni, de ha anya próbálkozik meg vele, abból jó nem sülhet ki! :P

- Akkor majd összedobunk valamit! Például... előételnek lehetne sült krumpli gombaszósszal és csirkemellel, desszertnek pedig... almás-vaníliás-csokis palacsinta! :D

- Ez szupi ötlet, de készen tudunk vele lenni fél hétig? :D
- Simán! De csak ha most el is kezdjük!

- Okés! Akkor menjünk! Anya ma túlórázik, apa pedig leltáron lesz, úgyhogy nincs akadály! - mondta majd máris mentünk a konyhába. Ő megsütötte először a sültkrumplit, én meg megcsináltam a gombaszószt, aztán a csirkemellet is megsütöttük, ezzel péedig végeztünk 6-ra, úgyhogy még utána megcsináltuk a "Winney-különlegességet" vagyis az almás-vaníliás-csokis palacsintát! :D Nagyon jól nézett ki az egész! Fél 6-ra mindennel végeztünk, így hát már csak Felixet kell "kiöltöztetni". Először egy csíkos pólót néztünk, felzselézett hajjal, de aztán maradtunk az ingnél és a "kivasalt hajnál" vagyis egy kicsit tényleg kivasaltuk, ahhoz hogy jól nézzen ki! Ja és az egyetlen jól kinéző inge gyűrött volt, de anya szigorúan "elzárta" előlünk a vasalót, mert hogy nehogy "játszunk" vele! Csak neki lehet ennyi esze! 

- És akkor most mivel fogjuk kivasalni?- kérdeztem idegesen egy kicsit. Felix is gondolkodott majd egyszer csak mintha valami villanykörte jelent volna meg a feje fölött, azt mondta:

- Van egy ötletem! - majd bement a fürdőszobába és a HAJVASALÓVAL(!!!!!!!!!!) a kezében jött ki! 

- Egy próbát megér! 

- Te nem vagy komplet Felix! - de nem hallgatott rám, és már kezdte is a "vasalást"! :P És tényleg kivasalta!!! :o Nagyon durva volt, de ekkor már fél 7 volt, úgyhogy gyorsan felkapta magára az inget és azt mondta:

- Akkor most elmegyek Lénáért, addig te pakolj el és teríts meg!

- Mi vagyok én? Szolga?

- Légysziii! 

- Na jó!

- Kösziiii! Te vagy a legjobb hugi! :D - mondta majd egy puszit nyomott a homlokomra, és már ki is viharzott a házból. Máris elkezdtem pakolni, aztán pedig megterítettem! :) Elég romantikusan nézett ki az egész! :) Középen egy vázában rózsa volt és még mellette volt 2 mécses. :D Aztán pedig gyorsan "tálaltam" a vacsit! :) A gombaszószt direkt külön raktam egy szószöntőbe. :) elég furán nézhettem ki, miközben a bátyám randijára készítem az asztalt meg ilyesmi! :P De csak hogy megérkeztek! Felix kivételesen illedelmes volt, mert Lénát előre engedte, aki viszont eszméletlenül gyönyörű volt! *-* Egy vajszínű kisestélyit vett fel hozzá pedig egy vajszínű magassarkút, a haja pedig ki volt vasalva! (Pont mint Felixnek! :P) 

- De szép lakásotok van! - mondta az ajtón belépve.

- Hát...ja! - mondta Felix.

- Szia Léna! :) - köszöntem neki.

- Szia Nanny! :) Mizujs van veled? :)

- Semmi különös! 

- Az jó! ;) - mondta, majd Felix levette róla óvatosan a kabátját és felakasztotta.

- Menjünk az ebédlőbe, különleges vacsival készültem! :) - ajánlotta neki Felix.

- Okés! :) - majd bementek az ebédlőbe.

- Ez csodásan néz ki! :) - jelentette ki Léna sugárzó arccal. Gyorsan odamentem a konyhába és töltöttem, narancslevet két pohárba (sajnos anya még a borokat is elzárta előlünk! :P), és kivittem nekik. Egy kis idő után vittem ki az előételt, ami nagyon tetszett nekik! :D És ezután következett még csak a java, vagyis a desszert! :D

- És itt van a "Winney-különlegesség", vagyis az almás-vaníliás-csokis palacsinta! :) - tettem le eléjük a desszertet.

- Hú ez jól hangzik! :D - mondta Léna és belekóstolt - Mmm... Ez istenien finom! :D

- Örülök neki! ;) - mondta Felix. Még beszélgettek egy kis ideig, aztán 8-kor befejezték a vacsit. Készültek menni, de ekkor megszólalt Léna telefonja. 

- Jajj! Anyáék elmentek a nagyihoz ma estére, ami annyit jelent hogy ott alszanak a nagyinál, és én meg nem hoztam lakáskulcsot, ők meg bezárták a lakást és már Fejér megyében járnak! Most mit csináljak? - remélem, hogy Felix kiagyal ezután valamilyen jó ötletet!

- Őőőm... Aludhatsz nálunk is, ha neked az úgy jó! :) - ajánlotta fel Felix, az egészen jó tervét.

- És a szüleid megengedik? - na és itt van a probléma! 

- Hát felhívom anyát és megkérdezem! 

- Oké! - egy kis telefonálás után:

- Megengedték, és azt mondta hogy használhatod az ő pizsamáját, meg ruháit! :) - anya igen is jól öltözködött, úgyhogy még szerencséje volt Lénának!
- Huhh! Nagyon köszi, életmentő vagy! : ) - ezután már nem tudom hogy mi történt velük, de majd kifaggatom holnap Felixet! :P Én bementem a szobámba és végre nézhettem tévét! Az egyik csatornán éppen a "LOL"- t adták, úgyhogy megnéztem! :D , de filmnézés végére be is aludtam, úgyhogy Felix jött be csak később kikapcsolni a tévét, és egy puszit nyomott az arcomra. : )

11. fejezet

És eljött az első napom is itt az Andersenben! :D Reggel 7-kor kell felkelnünk (ez maga a kánaán, legalábbis nekem, mert én mindig otthon fél hatkor kellet, hogy kelljek! :P) Felkeltem, feltöztem egy piros nacit, egy kék felsőt vettem fel hozzá pedig egy napocskás fémnyakláncot. Mivel az első napon csak megbeszélés volt, ezért csak füzetet és tollat kellett vinni, meg egy kis táskát! : ) Felkaptam a táskámat és Zsófiékkal együtt elmentünk reggelizni. szerencsére csak a sulin belül kellett elsétálnunk, mivel a kolesz és a suli egybe van építve! :D Reggelire salátás szendvics volt! : ) Miután megettük, mindenki elment a saját osztályába! : ) Átsétáltam egy folyosón, majd fel egy lépcsőn, és már ott is voltam az osztályom előtt! : ) Vettem egy mély levegőt, majd benyitottam!

(...)Amint visszafelé jöttem a folyosón a koleszba, és a francia könyvemet tanulmányoztam, rámköszönt valaki:
-Salut! : ) - Persze az első reakcióm:
-Szia! Mármint ... Salut! : )
- Ááá... akkor te magyar vagy! Ebben az esetben akkor én tévedtem! ; ) 
- Hát végül is honnan tudnád, hogy magyar vagyok! ; )
- Ez igaz! ; ) - mondta, majd felkelt a padról és odajött hozzám. Rámnézett őrülten szép tengerkék szemeivel, közben persze majdnem elolvadtam! :D - És, megtudhatném a nevedet? : )
- Nanny! : ) Nanny Winney! : ) És téged hogy hívnak?
- Vincend! Vincend Lacanau! : )  De neked csak Vinc! ; ) 
- Ezekszerint francia vagy! : )
- Igen! : ) Mit olvasol?
- Francia "segédkönyv" ugyanis, egy mukkot sem tudok franciául! : |
- Ha szertnéd, n tudok neked segíteni a franciában! : )
- Huh, az jól jönne! : )
- akkor jó! : ) És hány éves is vagy?
- 13, és te?
- 15! : ) És mára jó lesz neked kb. este 8-ra?
- Persze! : ) És hova menjek?
- Feljöhetsz a szobámba is, ha neked az úgy jó, úgyis egyedül leszek, mert a többiek focizni mennek! : )
- Oké! : )
- Akkor addig is , szia! : )
- Szia! : )
(...)
Folytatódik, ez csak egy kis részlet volt! : )

6. fejezet

Na igen,. Még mindig az éjszaka közepénéltartunk. Beleizzadtam a hálózsákomba, fülledt bent a levegő, alig van oxigén, és mindenki horkol! És ilyenkor mit lehet tenni? Igen, bámulni a sötét plafont és belemerülni a gondolatainkba! Túl sok volt nekem ez az egész hét! Elegem van Aronból! Fogalmam sincs, hogy hány óra lehet, ezért a "fekhelyem" mellett kitapogattam a telefonomat, az arcom elé tartottam és megnyomtam egy gombot. 02:24. És mg alig aludtam másfél órát! Na ez szuper! Kint fújt a szél, ami egy kicsit ijesztő volt, főleg a sellemidézés után! Nagy unalom volt, ezért újra felkapam a telefonomat, és felmentem a Facebookomra. 3 értesítés és egy valaki ismerősnek jelölt! Mind a 3 értesítés játékfelkérés volt. Ismerősnek pedig egy Max Soniti nevű fiú jelölt. Nem ismertem, de megnéztem az adatlapját és ő is abba a suliba jár amelyikbe én fogok! :) Gondolom, hogy az egyik új osztálytársam lehet, ezért visszajelöltem.  A neve alapján vagy osztrák vagy német lehet. De szerencsére tud magyarul mivel az az iskola egy német-magyar-angol-francia nyelvű suli! ;) elég űrös lehet! :P Pár perc múlva egy üzenetem jött tőle, ami a következő volt:

"Szia! Te leszel majd az új osztálytársunk (8.a.-ban) ezért úgy gondoltam, hogy bejelöllek! Max vagyok, bár gondolom, hogy ezt már megállapítottad! ; ) Ha bármi kérdésed lenne az osztállyal kapcsolatbanvagy a sulival kapcsolatban, nyugodtan kérdezz bármit! : )"

Amikor ezt elolvastam tökre megörültem, hogy már van valaki akivel tudok "kommunikálni" az új sulimból! :D Vissza is üzentem neki akövetkezőt:

"Szia! Nagyon örülök, hogy már ismerek valakit az új osztályomból! : ) Engemet szólíts csak Nan-nek! : ) Itt van máris az első kérdésem: Milyen az ostály és hányan vagyunk? : )"

Pár másodperc után már jött is a válasz:

"Máris itt van a válaszom, Nan! : ) Egész jó ,de egész érdekes is az osztály , ugyanis van 8 osztrák gyerek, 3-an vannak Amerikából, 5-en vannak Magyarországból, 7-en Németországból, 4-en Franciaországból, és 2-en pdig Svájcból! ;) Na ja egész érdekes "összetétel"! ; ) : ) Összesen veled együtt 29-en leszünk! : ) És ha szabad kérdeznem, te magyarosrszági vagy vagy angliai mert magyarul írsz, de angol a neved? : )"

"Huh, tényleg elég vegyes az osztály! : ) Hát én igazából 3 éves koromig Angliában éltem, aztán most Budapesten lakok, de a suliban tanultam németet, tehát már csak a francia nyelvet kell mmegtanulnom! ; )"

"Értem! : ) Amúgy hogy ne legyen a szünetekben "bábeli zűrzavar" ezért meg van határozva hogy melyik szünetben milyen nyelven "kommunikáljunk"! :P Úgyhogy max. a francia szünetben majd segítünk neked! ; ) Na de mostmár aluszok, mert eléggé késő vagyis inkább korán van! ; ) Szia! Jó éjt! (Vagyis inkább jó reggelt! :P ) : )"

"Okés, és köszi a segítségedet! : ) Szia Jó éjt-reggelt neked is! ; ) : )"

Ásítottam egy nagyot, majd mosolyogva visszafeküdtem a hálózsákomba. : D A mai napom már jól kezdődött! ; ) : D